Ha látlak... - Egy átlagos reggel
- Nem hagytalak el, egymást hagytuk el - nyöszörgöm keservesen álmomban. - Nyugodj meg, kedvesem, megint rosszat álmodtál- suttogja a férjem. Lassan kinyitom a szemeimet. A herendi éjjeli lámpa kellemes fénye is zavar. Ránézek az órára: 2 óra 30 perc. Bekapcsolom mobiltelefonomat. SMS-t írok a titkárnőmnek, hogy reggel nem megyek be az irodába. Kikapcsolom a telefont, eloltom a lámpát. - Szép álmokat - suttogom a férjemnek. - Neked is. Szeretlek – válaszolta. Átölel, úgy mondta. Bensőséggel, hévvel. Erős karjain a fekete szőrszálak kellemes bizsergést okoznak testemben, ahogy a bőrömhöz érnek. Álmos vagyok a szeretkezéshez. Hosszú ideje nem álmodtam Milánról, és most újra megjelent. Jó lenne, ha nem álmodnék többet róla. Délben ébredek. Kinézek az ablakon. A nyár napsugarai csillognak a belvárosi házak falain. Kedvenc évszakom a nyár. Kihajolok az ablakon. Élvezem, ahogyan a nap sugarai megérintenek. Testemet melegség járja át. Pár perc múlva a fürdőszobába megyek. Fogmosás, majd zuhan...